A Magyar Orvosi Kamara kongresszusának vendégeként először szólalt fel nyilvánosan az új egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter. Bemutatkozása után jelezte, hogy mire készül a Belügyminisztériumhoz került ágazatvezetés.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
Meg kell erősíteni az alapellátást a most kezdődő kormányzati ciklusban, hogy a háziorvosok minél több terhet tudjanak levenni a szakrendelőkről, kórházakról – mondta az országos kollegiális vezető háziorvos az Infostart beszámolója szerint.
Pintér Sándor belügyminiszter szerdai bizottsági meghallgatásán mondta azt, hogy jó kezekbe kerül az egészségügy a tárcánál. Mostanra az is eldőlni látszik, hogy ki lesz a területet felügyelő államtitkár.
A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várnia a betegeknek – derült ki a Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérésből. A magánellátásban a pénztártagok az előre egyeztett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut.
A választópolgár számára az egyik legfontosabb dolog az egészségügy, a kormányok mégis szinte mindig óvatosan vagy inkább szerencsétlenkedve nyúlnak hozzá. Várhatunk-e ritmus-, esetleg irányváltást a következő négy évben?
Február végén 13 milliárd forint volt az egészségügyi ellátók tartozása - írja a Népszava.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
A koronavírus-járvány eddigi hullámai során csak a minisztérium engedélyével mehettek be bizonyos sajtóorgánumok képviselői a kórházakba, beszámolni az ott folyó munkáról és bemutatni a valós és sokszor súlyos járványhelyzetet. A héten egy bírósági döntés arra jutott, hogy az EMMI nem tilthatja ki a sajtót az állami intézményekből, viszont a kormány erre az ítéletre egy pénteki rendeletével reagált.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Az orvosi és szakdolgozói társadalom osztatlan örömmel fogadta az Országgyűlésnek, a több lépcsőben - 2021 és 2023 között - megvalósuló, az orvosok és a szakdolgozók béremeléséről szóló döntését. Mindenki reménykedett abban, hogy az évek óta tartó alacsony bérezési lehetőség után a közfinanszírozott ellátásban dolgozók szektorsemlegesen, a szolgálati idő függvényében egységesen részesülnek majd a bértámogatásban. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet végrehajtása során viszont kiderült, hogy ez korántsem így van. A bértámogatás kiterjed az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosokra, szakdolgozókra, és a praxiközösségekre vonatkozó kormányrendelet alapján az alapellátásban a háziorvosokra, fogorvosokra és azok szakdolgozóira. A felnőtt és gyermek háziorvosok esetében a praxisközösségekről szóló kormányrendelet problémamentesen alkalmazható, mivel a háziorvosi szolgálatok egymáshoz nagyon hasonló struktúrával működnek, praxisközösséget tudnak alkotni. Ugyanez nem mondható el a fogászati szolgáltatók mindegyikére. Más a szolgáltatók típusa, az ellátás szintje, ezáltal a háziorvosi "köntös" a fogászatra teljes egészében nem húzható rá. Ennek eredménye, hogy bizonyos szolgáltatóknak eddig nem volt lehetősége praxisközösségbe lépni, a rájuk vonatkozó kormányrendelet bizonyos passzusai miatt, így lényegesen alacsonyabb, kizárólag 30%-os mértékben vagy egyáltalán nem volt elérhető számukra a sok éve várt és üdvözölt bértámogatás.
Az új évre határozottan megérkezett az ötödik hullám Magyarországra, az omikron variáns berobbanása miatt. Ezzel azt is kijelenthetjük, hogy bekövetkezett, amitől a járványügyi szakértők tartottak: hasonlóan a 2. hullám utáni időszakhoz, a 4. járványhullám után sem tud alacsony szinten nyugvópontra jutni a járvány idehaza, és ami kifejezetten kellemetlen: úgy tűnik, az egészségügyi ellátórendszer terhelése is magas szinten ragad és innen fog tovább emelkedni. A kérdés csak az, milyen tempóban és meddig.
Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 132 milliárd forintnyi forrással segítené elő az ágazat alapvető megújulását, melyből 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást az uniós helyreállítási forrásokból igényelne, és ehhez 28,2 milliárd forintot adna hozzá az állam a saját forrásaiból - olvasható ki a december közepén kiírt pályázati tervezetből, melynek társadalmi véleményezése a napokban járt le. A pályázat szakmai tartalma alapján úgy tűnik, a kormány négy koronavírus-járványhullám után és az ötödik kezdetén ismerte fel: meg kell erősíteni a hazai járványügyi rendszert. A kormány emellett ennek a projektnek a keretében fejlesztené az OGYÉI laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de jutna forrás telemedicina célokra is. Így például egy központi egészségügyi applikációt terveznek, ami akár időpontfoglaló funkcióval is rendelkezne, de egy központi betegirányítási szolgáltatást is létrehozna az állam. Nagy tervek, komoly vállalások vannak a dokumentumban, de a későbbi megvalósításon áll vagy bukik minden.
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
A keddi Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány azt a döntését, amivel 29,4 milliárd forinttal emeli meg a gyógyító-megelőző egészségügyi kasszát, a cél az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményen felül járó díjazása. Úgy tűnik, hogy a kormány rendezi az ügyeleti díjakat.
Örömhírt kaptak az állami egészségügyi intézmények az ünnepek előtt két nappal. 41 milliárd forintnyi adósságukat fizeti ki ugyanis a kormány a most megjelent határozatok szerint.
Jelenleg 50 360 beteg vár valamilyen műtéti beavatkozásra Magyarországon a kórházakban - derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető adatokból. A koronavírus-járvány negyedik hulláma tovább rontotta a helyzetet a nyár óta.
A kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti. A Covid-pandémia negyedik hulláma miatt különösen fontos, hogy a cégek azonnal tudjanak reagálni a kórházak gyorsan változó eszközigényére. Lejárt követeléseik mihamarabbi rendezése ezt a reakcióképességet is javítja - vélik a beszállítók.
A negyedik járványhullám felfutó szakaszával párhuzamosan romlik a helyzet a magyar kórházakban is, egyre több jel és nyilatkozat erősíti meg a fő számokat. Egyetlen hét leforgása alatt legalább 14 százalékponttal emelkedett a lélegeztetett kapacitással rendelkező kórházi ágyak kihasználtsága.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
